Felelőtlen döntés

 "Várom a napot, mikor megtörik az átok, várom a napot, mikor nem leszel már álom. Várom a napot, hogy megöleljelek s füledbe súgjam mennyire szeretlek"

Sziasztok :)

Itt a várva várt 12. fejezet :) Remélem örültök neki =) A szavazáson amit kitettem arra a kérdésre szavazhatattok hogy térjen el e Maria öltözködése a filmhez képest, legtöbben nemmel szavaztatok így a kérésetekre nem fog eltérni :) Továbbra is írjatok kommenteket létszíves  ♥  :) Ezt a rész Szilvinek ajánlom aki mindig ír kommentet az új fejikhez ♥ :)  köszönöm neked és mindenkinek.

Nem is tartalak fel titeket, jó olvasást

puszi

♥ ♥ ♥ ♥

12. fejezet

 Nem hittem a fülemnek, miket beszélsz itt össze-vissza a bácsikám, hogy én mennyek vissza Londonba. Kapkodtam a bácsikám és Loveday között a fejem, nem értettem semmit.

- Miket beszélsz bácsikám - kérdeztem nagy kiváncsisággal

- Jól halottad Maria, két nap múlva vissza térsz Londonba és ott folytatod az életedet - mondta még mindig idegesen

Megszólalni is alig bírtam......

 London a régi otthonom, ahova már soha többé nem térnék vissza, talán ha pár évvel ezelött említik öröm járta volna át a szívemet, de most a szívem nem így érzett.

Nekem már ez az otthonom, itt van a szerelmem a családom a barátaim, hogy kérheti azt bácsikám hogy térjek vissza.

- De Benjamin, mi ez a hirtelen elhatározás - kérdezte Loveday

- Beszéltem Coeur de Noir, és úgy döntöttünk hogy visszamész Londonba

- Micsoda - emeltem fel a hangomat és feláltam

- Mi az hogy ti döntitek el, hogy mi csináljak és hova menjek - mondtam mérgesen

- Ne ellenkezz Maria - mondta nyugodt hangon

- Mért teszitek ezt velem bácsikám, mond - kérleltem

Fájtak a szavai, nem akartam itt hagyni Holdföldét

- Csak így elküldenétek, háát nem jelentek nektek semmit - jérdeztem fájdalmasan

Láttam az arcán a fájdalmat, ránézett Lovedayra aki ugyan olyan megdöbbent ált mint én.
- Ez nem így van Maria, dee - kezdett volna bele de Loveday közbe szólt
- Beszélek Apámmal, nem küldhetitek csak úgy vissza Mariát, hamarosan betölti a tizenyolcadik életévét, és ha ő úgy akarja itt maradhat - mondta Loveday

- Akkor legalább addig menj vissza Londonba Maria, kérlek - mondta bácsikám

- De mért, mért pont most - kérdeztem

- Mert mint tudod szabadon mászkál egy rabló akit még Robinék nem tudtak elkapni, és te leszel az első akinek ártani fog - mondta aggódva

- De mért pont engem - kérdeztem

- Hiszen nem is ismer - mondtam

- De ismer, tudja hogy Robinnak fontos vagy így neked fog ártani - kezdett magyarázni

Hirtelen minden leesett, nem is a bácsikám és Coeur de Noir találta ki azt hogy mennyek vissza Londonba hanem Robin.

- Robin mondta hogy térjek vissza Londonba ugye - kérdeztem suttogva

Bácsikám úgy nézett rám mint akit valami súlyos bűnön kapták rajta, csak tátogott mint egy kacsa és nem tudott megszólalni.

- Benjamin - szól rá szigorúan Loveday

- Robin ötlete volt - kérdezte és szúrosan nézett a bácsikámra.

Én közben leroskadtam a fotelra és gondolkodtam, tudtam már akkor hogy Robin ötlete volt mint a bácsikám kiejtette a nevét, mélyen jól esett hogy aggódik értem, de közben fájt is hogy azt akarja hogy elhadjam Holföldét.

- Igen az övé, megkért hogy bármibe is kerül, de elkell hagynod Holdföldét - mondta lehajtott fejjel a bácsikám

- És mennyi időre gondolta a fekete erdő örököse - kérdeztem flegmán

- Nem mondta, de most megigérem neked Maria, hogy ha betöltöd a tizenyolcadik életévedet visszahozlak ide Holföldére.

- Nem kell visszahoznod bácsikám - mondtam és közben feláltam

- Mért - kérdezte

- Mert nem megyek el Holföldéről - mondtam határozottan

- Micsoda - kiáltott fel a bácsikám és felhúzta dús szemöldökét
- Halottad amit mondtam, nem megyek vissza Londonba és ezzel befejeztem ezt a beszélgetést - modtam határozottan
- Ha Robin.... - kezdett megint bele, de most én álítottam meg
- Nem érdekel Robin, ha annyira azt akarja hogy elmenjek majd ide jön és saját kezüleg visz el - mondtam és elindultam a szomámba
- De Maria - kiáltott még utánam
De nem törödtem vele, biztos voltam benne hogy saját akaratomból nem fogom itt hagyni Holdföldét


- Nem igaz - kiáltottam fel
- Mért ilyen makacs, mond meg Loveday - kérdeztem tőle
Loveday csak magában mosolygott és megcsóválta a fejét
- Biztos hogy az apjától örökölte - mérgelődtem még mindig és fel-alá sétáltam a szobába
- Ne agódj drágám, én nem hiszem hogy baj ha Maria itt marad, szerintem nem olyan veszélyes ez a dolog ahogy Robin azt állítja- Ált elém a kedvesem
- Rosszul tudod drága hugom - szólt egy hang az ajtó mögül
Mindketten arra néztünk, Robin a sötét ajtónak dőlve ált, karját egymásba fonta.
- Robin - szólalt meg Loveday
- Mi ez az egész, Maria tényleg veszélyben van  - kérdezte
- Igen Loveday és azt akarom hogy két nap múlva már ne legyen Holdföldén - mondta Robin sötéten
- Ohh Istenem, Maria... kapta a kezét maga elé Loveday
- De halottad Robin nem akar elmenni - tártam szét a karomat
- Mert buta, nem bírja megérteni hogy az élete forog kockán - bosszankodott Robin
- Te még mindig szereted - mondta Loveday suttogva
Robin sötéten meredt Lovedayra, nem szerette ha ilyenekről faggatta egy nő.
- Érjétek el hogy vissza menjen Londonba, ha nem sikerül magam jövök el és ültetem fel a lóra - mondta mérgesen
- Megrobáljuk Robin - dörzsöltem meg közben a szemeim
- Holnap ismét elmegyek apádhoz, és megbeszéljük az elmaradt ügyeinket - mondtam
- Most mennem kell - mondta
- Vigyázz rájuk Benjamin - mondta és eltünt
- Segítened kell Loveday, visszakell mennie - mondta és átöleltem szívem hölgyét
- Rendben, szólok Miss Heliotropenek is - mondta és megcsókolt
De szeretem ezt a nőt, mondtam magamban.
Nem fogom hagyni hogy bárki is ártson nekik, főleg Marianak nem.


Csendben ültem az ágyamon és gondolkodtam, nem fogok vissza menni ezt már tudom, de ezt nem fogják hagyni se a bácsikám se Robin.
Így nehéz elhatározásra jutottam, elfogok szökni még ma éjjel, és így nem fognak tudni vissza vinni Londonba.
Feláltam és elkezdtem csomagolni, mikor már mindenki alszik, elmegyek és egy darabig megszállok ott ahol régebben Loveday lakott, ugyis azt mondta oda bármikor elmehetek ha egy kis magányra vágyom.
Nincs más választásom, tudom hogy Robinnak az csak egy ürügy hogy engem akar elkapni az a rabló, tudom hogy csak megakar szabadulni tőlem, hogy eltudja venni Nataliát.
Hülye libaként viselkedem de nincs más választásom, Robin nem hisz nekem és elfog venni egy másik nőt, és boldog lesz, nincs már helyem az életében.
Kopogott valaki, riadtan megfordultam, ki lehet az, kérdeztem magamtól
- Tessék - mondtam
- Maria, drágám - jött be a nevelőm
- Halottam mi történt és hogy vissza kell mennünk Londonba - mondta agódva
- Mennünk - kérdeztem hitetlenkedve
- Igen drágám, mért azt hitted hogy nélkülem mész vissza - jött oda és megszorította a kezem
- Ohh Miss Heliotrope, én nem is tudom mit mondjak - mondtam neki
Annyira meghatódtam, hogy eljönne velem ismét.
- Ez csak természtes kisdrágám -mondta
- Hiszen megigértem édesanyádnak
- Köszönöm - mondtam
- Hát akkor vissza megyünk - kérdezte
Muszály volt hazudnom, de a bűntudatatot már a szívemben éreztem
- Rendben akkor holnapután indulunk ahogy a bácsikád akarta - mondta mosolyogva
- De biztos velem akar jönni  - kérdeztem ismét
- Igen, és most megyek és beszélek Loveday kisasszonyal
- Mondja meg nekik kérem hogy már nem megyek le vacsorázni, lefekszem aludni - kértem
- Rendben, holnap pedig összecsomagolunk - mondta és elhagyta a szobám
Jóég, mibe keverdtem már megint magam, sóhajtottam fel
Szerencsére este már nem keresett senki, Miss Heliortope sikert adott a tervemhez.
Éjfél után, leosontam a lépcsőn és elhagytam Holdszállást, úgy döntöttem nem lóval megyek mert úgy elöbb utóbb rám akadnak.
Beértem az erdőbe és rájöttem hogy éjszaka sokkal nehezebb eltalálni oda ahova szeretnél, még jó hogy most melegen felöltöztem, nyár volt de mégis fáztam a hideg erdőben.
Egyre beljebb mentem és arra eszméltem fel, hogy valami zajt hallok mögöttem, gyorsan megfordultam de nem volt ott senki, biztosan csak halucinálok.
De mikor visszafordultam egy sötét alak állt elöttem, meglepődni sem volt időm mert a számra nyomta a kendőjét, sikítani akartam de nem jött hang ki a számon a sötét alak erősen tartott és én egyre álmosabb lettem a szertől amit belélegeztema kendőn keresztül.
A végén már mocorogni sem bírtam, hatott a szer mert egyszer csak azon kaptam magam hogy mélyen álomba szenderülök.......

By