Harc egy női szívért

      " Különös dolog a csók. Külön életet él, közlési forma és vad érzelem egyetlen nedves érintésben "

Sziasztok :)

Elösször is köszönöm, hogy szavaztatok, arra a kérdésre vonatkozóan," legyenek további erotikus tartalmak" 25 igennel szavaztatok és 1 nemmel, :) így a többségre kell halgatnom így továbbra is lesznek ilyen tartalmú bejegyzések. Kérlek titeket kommenteket írjatok, hogy tudjam mit gondoltok a az éppen friss fejezetről, lehet névtenül is írni hozzám, így légyszíves :) Mint látjátok ez már a 9. fejezet, így kezd a történet igazán beindulni, így figyelmesen olvassátok el, mert visszafog térni pár dolog.:) És utóljára ez a fejit minden Holhercegnős blog tulajdonosnak ajánlom: Callie, Rita, Regina, Silver Lady, Adrienn ♥ ♥ ♥ ♥

9. fejezet.

A kocsi rászkódott a vár felé vezető úton, nem volt kedvem részt venni ezen a lakomán, nem tudomm mért de rosszat sejtett a szívem, úgy éreztem ez az éjszaka nem fog unalmasan eltelni.
Éppen az alsó szokányat igazítottam, fekete estélyiben voltam, imádtam ezt a ruhát, az éjszakában csilogott a sok drága kő miatt.A hajam felvolt tűzve,a szív alakú nyakék ami rajtam volt még Loveday adta nekem, Robin nevével címezve, azóta imádom, éreztem kipirult arcomat ahogy egyre közelebb értünk a várhoz.
Sok emlékem van erről a helyről, itt kaptak el ahonann végül megszöktem, mosolyogtam. Robin üldözött világ életében de sose kapott el, mindig megszöktem előle. Akkor menekülés közben elhagytam egy kék szalagot, azóta is Robinnál van, nem tudom hol tartja, de nála van. Megkérdeztem tőle hogy mikor adja vissza, egyszerű válasza volt rá.
" - Robin, mikor adod vissza a kék szalagomat, amit még régebben elhagytam az erdőbe- kérdeztem.
  - Soha, mondta egyszerűen
Nem tettem fel neki több kérdést, egyszer ugyis elmondja hol tartja.
A nagy gondolkodás közepette megérkeztünk, ilyenkor volt a legszebb, világított a sötét éjszakában.
Őrök köszöntöttek minket és várták hogy bekisérjenek a várba.
Bácsikám lesegített a kocsiről Lovedayt és engem.
Miss Heliotrope nem jött el, mivel nem szereti az itt lévőket mondhatnánk úgyis hogy fél az itt élő emberektől.
Ezért inkább otthon maradt és elmondása szerint olvasni fog egész este.
- Gyönyörű éjszakánk van- mondta bácsikám.
- Így van drágám, de kérlek ne veszekedj apámmal- mondta Loveday és csókot nyomott vőlegénye arcára.
- Mi nem szoktunk veszekedni- mondta felemet fejjel.
- Áhh nem- kacagtam fel erre a kijelentésre.
Bácsikám szúros pillantást lövelt rám.
Loveday pedig rám mosolygott, és elindultunk be a várba.

Mindenki mély tisztelettel nézett ránk, azóta a nap óta megbékéltek, de ez csak ránk vonatkozott, mivel Coeur de Noir sem volt nagy szívvel megáldott ember, de akit szeretett azokat megvédte, ő és a klán tagok is. De sokan féltek még tőlük, és sejtettem hogy titokban még mindig rabolnak.
- Áhh Benjamin- szólt egy feketébe öltözött öreg férfi.
- Mandor, rég láttalak örülök, hogy itt vagy- mosolygott bácsikám és kezett rázott az öreg férfival.
- Loveday- önnek a szépsége mitsem változott
- Köszönöm Mandor- mosolygott Loveday
- És a kiskegyed Miss Maria Merryweather ha nem tévedem- fordult hozzám. -
- Igen, örölük, hogy megismerhettem, hajoltam kissé meg.
- Bár ez a név szerintem változni fog- mondta nevettve.
Erre nagyott néztem, mit jelent az hogy ez a név még változni fog.
- Mért mondja ezt uram- tettem fel gyorsan a kérdést
- Az életed megpecsételődött mikor beléptél ide Holdföldére, aranyom- mondta komolyan.
- Dee- kezdtem volna bele, de megszólalt a bácsikám
- Maria, ne kérdezz annyit, ideje bemenünk- mondta és kacsintott.
A bácsikám mióta tud kacsintani, Loveday mikre megnem tanítja,tűnődtem.
Idegesített hogy senki se mond el semmit, mindenki csak célozgat de mikor rá kérdezek csak leintenek.
- Akkor hát gyertek beljebb, Coeur de Noir uraság már vár titeket.

Coeur de Noir nagy tisztelettel mutatott be minket, rám fordítva is nagy figyelmet mutatott, mindenki elismerően pillantott felém.
A férfiak mind oda jöttek hozzám és vidáman üdvözöltek.
Linát pillantottam meg aki éppen felém jött.
- Maria, drágám - mosolygott és megöleltük egymást.
- Szia Lina, hogy vagy - kérdeztem - Rég voltál felénk- mondtam kissé szomorkásan.
- Ne haragudj- szorította meg a vállam - Holnap elmegyek hozzád, és elmondom - mosolygott.
- Rendben- tettem ugyanezt.
Linával a megmentés után ismerkedtem meg, és jó barátok lettünk, ha éppen nem Robinnal vagy a klánjával töltöm az időt, vele vagyok.
- Mért nem kérdezed meg- tette fel a kérdést nevetve.
- Mit- néztem értetlenül
- Hogy hol van Robin- nevetett.
Kissé elpirultam, de igaza volt látni akartam már.
- Fent van a szobájába, éppen elöbb jött le tőle Armand.
Most ő pirult el, vettem észre.
- Áhh Armand- böktem kicsit válba és elindultam.
- Maria!! - csititott le
Tudtam hogy Lina mély érzéseket táplál Armand iránt, de sose merte bevallani.

Elindultam felefelé a szobájába, tudtam hol van Loveday egyszer megmutatta az ajtaját, de bent még sosem jártam. Átjárta a testemet az izgatottság, a szívemről nem is beszélve, a tegnap történtek óta már végképp össze voltam zavarodva és kezdtem azt hinni nála ez csak testiség, hogy csak a testemet akarja, és ez fájt egy kicsit hiszen én nem csak ezt akarom tőle, a szívét is akarom.
Oda értem az ajtajához, de nem kopogtam itt már nem számított az illendőség, beléptem rajta.
Elált a lélegzetem, fantaszikus volt, a falak tele voltak állatszőrmékkel, az ágya nagy volt és fából készűlt, olyan melegséget árasztott, imádtam, olyan Robinos volt.
Mielött tovább nézelődtem volna, észre vettem egy kék szalagot a fa asztalon, kiváncsian oda léptem és a kezembe vettem, hát itt van.
A szívem megtelt melegséggel, éreztem a széles mosolyt a szám sarkában.
De Robin nem volt a szobába, az ágyán levetett ruhák voltak,érdekes,pedig Lina azt mondta itt van.
Halottam hogy nyitodik egy ajtó, megfordultam és azt hittem ott esek össze.
Robin lépett be az ajtón,csak a bőr nadrágjavolt rajta a felsőteste csupasz volt, és víz cseppek gördültek le rajta. A haja így vizesen most feketének tűnt, imádtam bele túrni göndör fütjeibe.
 Meglepedten mért vigig, a testem egyből felmelegedett,és tűzelt a pillantásától.
Eszméletlenül jól nézett ki.
- Maria- lépett közelebb - Nem rád számítottam- mondta sötéten.
Biztosra vettem hogy észre vette zavaromat.
De egyből elis fogott a féltékenység, nem rám számított akkor kire...
- Mért kire számítottál - kérdeztem féltékenyen  - Az eggyik nődre- mondtam tovább.
- Igen, mondta a szemembe nézve.
- Te..... kezdteem volna
- Loveday-t vártam - mondta nyugodtan.
Egyből lenyugodtam, szórakozik itt velem.
Elnevette magát a zavarodott arcomat látva.
De valami megakadt a szememen, és miközben az ágyhoz ment és háttal ált nekem.
- Robin - suttogtam
Csúnya vágások voltak a hátán, egyből közelebb léptem hozzá és megérintettem a vágásokat.
- Mi történt - kérdeztem aggódva.
Megfordult és észre vettem hogy nem csak a hátán vannak sebek.
- Semmi közöd hozzá- mondta sötéten.
De engem nem zavartak a hideg szavai, tovább simitottam a sebein,olyan jó volt hozzá érni, a legszivesebben csókokkal gyógyítanám be a sebeit.
De hirtelen Robin megrakadta a karom és magához húzott.
Az arcunk vészesen közel volt egymáshoz.
- Most hagyd abba mielött még elborul az agyam- mondta suttogva.
- Mi történt - kérdeztem ismét zavaromba.
- Mondtam már, semmi közöd hozzá mondta idegesen
A kezeim még mindig a testén voltak, attól függetlenül hogy vasmarokkal fogta a csuklómat.
Aztán észre vette, hogy van valami a kezembe, felfordította a kezem és meglátta a kék szalagomat.
- Ez mit keres nálad, szögezte rám a kérdést.
- Most találtam- mondtam remegve.
Erre kicsúsztatta a kezemből és eltette zsebre, utána pedig megint háttal ált nekem és elkezdett öltözni.
Szégyenkezés nélkül néztem ahogy felöltözik, minden eggyes ruha darabnál megdobbant a szívem.
Mikor végzett rám forditotta sötét szemeit és végig mért, de egy pontnál megállt, a nyaklánc amit igazából tőle kaptam.
- Szép darab - mondta elismerően.
- Egy felfújt hólyagtól kaptam- mondtam mosolyogva.
Erre ő is elmosolyodott.
De utána elkomodtam, és ezt ő is észre vette.
- Mi a baj- kérdezte és megfogta a állam.
- Akit én szeretek, nem szeret viszont- mondtam szomorúan.
Erre magához szorított, én meg rá hajtottam a fejemet a mellkasára, újra éreztem a szeretett illatot " fenyőillat"
- Ostoba liba vagy- mondta kimérten.
- Lehet- mondtam
- Menj, énis mindjárt megyek- mondta és elengedett.
Nem néztem rá, elindultam vissza a lakomára.

- Maria - végre itt vagy, mosolygott Loveday
- Az apám fontos bejelentést tesz- mondta
Kicsit még az elöbb történtek hatása alatt voltam így nem igazán értettem mit mond Loveday.
Coeur de Noir valamiről elkezdett beszélni, de nem figyeltem rá.
- 3 hónap múlva, új vezéretek lesz, aki nem más mint a fiam..Robin de Noir
Ezt már énis tisztán halottam, és felkaptam a fejem.
Robin ott állt az apja melett, a többiek pedig tapsoltak és éljenezték.
- Ez alatt az idő alatt megkell neki nősülni e, akkor kapja meg végelegesen a fekete erdőt, mondta büszkén.
Leesett az állam, a szívem egy pillanatra megált. Robinnak elkell vennie egy nőt........töprengtem mielött valaki megfordított és a száját az enyémre tapasztotta,de abban biztos voltam, hogy nem Robin volt az.

Maria nyaklánca :)

  

By