"Ez a legszerelmesebb szív, mely nem tűr karcolást, mely inkább vérzik, mint szeressen mást Maria" Robin

2012. augusztus 7., kedd

Levél

                                                                   
24.fejezet


Bevitt és leültetett a kis székre és elém térdelt, pár percig csak hallgattunk majd a kezébe fogta az arcomat és gyengéden kényszerített hogy a szemébe nézzek.
A szeme még mindig ugyan olyan éj fekete volt mint mikor először találkoztunk, bármikor rám nézett mindig zavarba hozott, szerettem benne azt az erőt és azt a szenvedélyt amit árasztott a szemeiből.
- Figyelj ide jól arra amit most mondok....- szólt halkan
Megijedtem...éreztem a szívem mélyén hogy nem fogok annak örülni amit mondani fog
- El kell mennem, hónapokra - mondta ki gyorsan
Úgy éreztem forog velem a világ..nem nem és neeeeeeeem hirtelen pattantam fel annyira hogy kicsit meg is szédültem
- Nem, nem teheted ezt - kiáltottam neki
Hozzám akart érni de elrántottam a kezem, úgy éreztem elárult, itt hagy megint, egyszer már megtette az egy hónap volt, mégis úgy éreztem az örökké valóságot bírtam ki
- Figyelj rám.. - ütött meg egy erősebb hangot
- Nem érdekel mit mondasz - ráztam a fejem
- Egyszer már elmentél, azt hittem bele halok és most megint ezt tervezed - néztem rá már könnyes szemekkel
Elakartam menekülni, azt érezni álmodok...elakartam szaladni de éreztem hogy az ajtóhoz csapódok szemből.
Robin erős karjai körbe zártak mint már oly sokszor, éreztem lehelettét a fülemnél, megremegett a testem.
- Hagyd már abba - suttogta
- Nem örökre hagylak el...sosem tenném, csak egy kis időre
- Miért - kérdeztem könnyezve
Közbe éreztem hogy simogat, az arcomat és ment egyre lejjebb...míg így hátulról is tudta mi a gyengepontom
- Majd megérted ha hazatérek - csókolt bele az arcomba
- Nem fogom kibírni, nem nem - sírtam el magam
Megfordított és erőteljesen rá tapasztotta a száját az ajkamra,de mégis gyengéden csókolt én közbe át karoltam, annyira szerettem ezt a férfit, ő miatta éltem, mindent jelentett nekem még az életemnél is többet.
- Szeretlek... - suttogtam
Rám emelte a tekintetét és letörölte a könnyeimet a csókjaival
- Mért mész el - kérdeztem megint
- Vedd le a  ruháidat - mondta suttogva, ebből értettem hogy bármit kérdezek nem mond a dologról semmit sem
Ő leült a székre én meg csak álltam neki támaszkodva a fa ajtónak, csak egymást néztük nem tudtunk megszólalni....
Nem kezdtem el vetkőzni, nem bírtam megmozdulni sem, csak a szívemben érző fájdalmat éreztem....

Hirtelen erős fény ütötte meg a szememet, kellet pár perc mire szép lassan teljesen kitudtam nyitni a szemem
De amilyen nehezen szoktam meg a fényt, olyan gyorsan éreztem ismét a fájdalmat...a szívemben
- Maria - szólt egy ismerős hang
Hirtelen fel se fogtam hogy van itt valaki, felemeltem a fejem és láttam Loveday áll az ágy előtt
- Loveday, hol van Robin - szálltam ki gyorsan az ágyból és elé futottam
Nem mondott semmit csak megfogta a kezem és lágyan belecsúsztatott egy levelet, éreztem a levél súlyát..
Az érzelmi súlyát...az ablakhoz mentem és pár percbe telt mire felnyitottam
Igenis féltem attól ami benne állt, mondani se kellet ki írta...egyből felismertem Robin írását, feltéptem és egy nagyot sóhajtottam és elkezdtem olvasni

" Egyszer majd megérted.......
                                                    Robin

A levél olyan könnyen hullott ki a kezemből mint egy pehely könnyű falevél, már csak a fájdalmat éreztem a szívemben, remegtem és le kelet ülnöm vagy tudtam kicsúszik a talaj a lábam alól
- Maria - sietett oda hozzám Loveday
Nem éreztem semmit sem, mintha semmi élet nem lett volna a földőn
- Maria szólalj meg - szólt aggódva
De én nem szóltam, csak úgy éreztem meghalt minden amiért éltem.......











2012. március 5., hétfő

Bezárás!

Sajnálom de ha nem írtok nem tudom mit gondoltok...befogom zárni az oldalt :(
Szomorú hogy ennyien fel jártok és nem tudtuk egy pár sort írni hogy milyen volt...
Kérlek titeket kommenteljetek, köszönöm hogy ilyen sokan olvassátok
Sok pusziii <3

2011. december 26., hétfő

Problémák





23. fejezet


  Reggel kopogásra ébredtem, fáradtan nyitottam ki a szemem és ültem fel.
Meglepődve vettem észre hogy milyen sötét van, az ablak felé fordultam, a függöny nem volt elhúzva, ahogy fel akartam állni de éreztem hogy lecsúszik rólam a takaró..
Meztelen voltam mint az elmúlt hetekben minden reggel, a testem bizserget a sok érintéstől..a sok csóktól
Három hete annak hogy itt vagyok Robinnál, és boldogabb vagyok mint valaha, az ágy széléré másztam és kinéztem az ablakon..esett az eső, a tájra sötétség terült
- Gyönyörű vagy - szólt egy mély hang 
Megfordultam és hirtelen azt hittem ott esek össze, Dan állt az ajtóban és engem nézett, még szerencse hogy előbb magamra húztam a takarót..
- Mit akarsz itt - kérdeztem haragosan
- Ne haragudj, Robint kerestem...de jobbat találtam helyette - mondta és engem bámult még mindig
- Ne kezd el megint Dan, menj el - mondtam szaggatottan 
Reszkettem, féltem hogy Robin itt találja és akkor biztos megöli.
- Már megyek, bocsáss meg - hátrált kifele, de az ajtóból még visszaszólt 
- Még mindig szeretlek..-mondta halkan de én mégis értettem minden szavát 


- Haaaaaaaaaa - kiáltott fel Hanna és majdnem arrébb lökve előre futott
Én csak a szememet forgattam erre és utána mentem 
- Na mi az - néztem lefelé, mivel Hanna a nagy sárba térdepelt
Ha Miss Heliotrope látna..eső után tiszta sár volt az egész erdő, de muszáj volt kicsit ki szellőztetnem a fejem ezért megkértem azt az egy embert hogy aki ha úgy mondjuk imád a sárban "heverészni" 
- Ezt nézd meg hercegnő, gyönyörű - nyíltak nagyra Hanna nagy barna szemei aki kicsit odébb guggolt hogy én is lássam
Egy gyönyörű apró csepp virág kezdett nyílni a bokrok alján, ilyen zord időben ez volt az erdő gyémántja.
Hanna leakarta tépni de meg állítottam a kezemmel..
- Ne, ebben az erdőbe ez az egy ami szép..
- Még mindig nem vagy ide való Maria - hallottam meg egy ismerős hangot
Hátra néztünk Hannával és Robint láttuk a csapatával
Először nem is fogtam fel mint mondott mikor a szemébe néztem akkor kezdett feltörni a szívemben az amit mondott
Fel emelkedtem a földről és közelebb mentem hozzá...úgy éreztem most mintha semmi nem kötne ide mintha közöttük csak egy idegen lennék és ezt éreztem Robinál is...
- Hát ezt gondolod - kérdeztem tőle közben pedig a sírás kerülgetett
- Igen ezt, még mindig nem fogadod el ezt a erdőt még mindig nem érzed a tiednek - mondta és elfordult
- Lehet így van - dadogtam
- Menjetek haza - szólt Armand
- De.. - kezdtem volna bele 
- Most - szólt erőteljesen Robin és elindultak az erdő sűrűjében

Lassan és csendesen sétáltunk vissza a várba Hannával, egyikőnk sem tudott megszólalni ezek után, mikor beértünk Hannának intették hogy az anyja már várja.
- Mennem kell Maria sajnálom, beszélünk még - ölelt át 
- Rendben szia - mondtam neki hamar és felmentem a Robin szobájába 
Mikor becsuktam a fa ajtót hamar össze rogytam előtte..a torkom szorított oda kaptam a könnyeim pedig egyből kicsordultak.
Rég történt ilyen mióta eljöttem Holdszállásról azóta ez az első alkalom hogy sírok, úgy éreztem Robin szavai meg fojtanak
- Még mindig nem vagy ide való Maria.... - csengett fel számtalanszor ez a mondat a fülembe
Órák hosszat vártam Robinra, az ablaknál álltam és néztem kifelé hátha feltűnik de az erdő üres és csendes volt.
Mikor kinyitottam a szemem egy fekete cipőt láttam magam előtt ahogy egyre jobban tisztult a kép felnéztem és Robin fekete szemeivel találtam magam szembe
Nem volt erőm megszólalni így vissza hajtottam a fejem a térdemre, hallottam hogy Robin a földre dobja a csizmáját és még valamit motoszkál. 
Közelebb jött éreztem jellegzetes és férfias illatát, felemelte az arcom és a szemembe nézett
A gyertya fényénél jók kivehetőek voltak az arc fonásaink, tudtam hogy lát mindet a sírásomat az érzéseimet.
- Hol voltál - kérdeztem halkan
- Gyere fürdeni - mondta ő is halkan de határozottan 
Nem volt kedvem kérdezősködni, tudtam úgy sem mond el semmit sem, felvett és bevitt..

Elég rövidke bocsi :( 15 komi után lesz friss, kellenek a visszajelzések <3 

2011. szeptember 24., szombat

Tudom, egy szál nyomorult kis romantikus történelmi regény nem váltja meg a világot. De az csodás volna, ha pár embert olvasás közben olyan boldoggá tenne, mint engem írás közben.....

                          Hamarosan friss 

2011. július 25., hétfő

FRISS




Megérkezett az első feji a Hermione-Draco fanfic oldalamra
http://titkosviszony94.blogspot.com/

Nem tudom mikor lesz friss itt, amint lesz időm
Puszi mindenkinek







2011. március 12., szombat

Új blog Áfonyámmal:)



Sziasztok:D
Új blog

Drága áfonnyámmal egy nagyon király blogot készítettünk nektek
Nézzetek be, létszíves:)
Köszönjük

Nem tom mikor lesz friss nálam, mert nagyon össze jöttek a dolgok a fejem fölött, bocsássatok meg:(
Probálok írni, ahogy tudok
Millió puszi
(L)(L)



2011. február 26., szombat

Új Blog


Sziasztok :)

Na itt egy újabb blog :D
Nem mondok semmit legyen meglepetés, nézzetek be kérlek :)
Jövő héten várható a 1. feji
Millió puszi nektek
Szeretlek titeket