Sajnálom

"Szeretsz? - kérdeztem Én. Mélyen a szemembe nézett, s ezt mondta: Ez nem kérdés."

Sziasztok :)

Hölgyeim és Uraim meghoztam a 17. fejezet.

Mostanába nem tudok ide írni semmit XD De megköszönném a sok hozzászólást :) ♥

Millió puszi mindenkinek

♥♥♥♥

Ja és az új blogom

http://eperke-bluerose.blogspot.com/

17. fejezet.

Nagyon meglepődtem mikor Dan arcával találtam magam szembe, azóta nem beszéltem vele mióta mindenki elött megcsókolt.

A szívemben mélyén még mindig éreztem haragot felé irányúlva, hiszen miatta romlott el Robinnal a kapcsolatom....De várjunk csak Robin arcán nem volt semmi féle düh és féltékenyéség mint általában szokott lenni.

- Dan - bicentett Robin

- Sajnálom hogy megzavartalak titeket de szeretnék beszélni Mariával - szólt miközben rám emelte a tekintetét

Erre rá néztem Robinra aki közben az ablakhoz sétált és kinézett rajta, megdöbbenve vettem észre hogy már beesteledett....ilyen sokat aludtam volna

Robin most rám nézett és a szeméből kiolvastam hogy nem fog nekiugrani ismét Dannek, ezért felkeltem az ágyból és bólintottam Dannek

Lassú léptekkel sétáltunk le a hosszú lépcsőn közben nem szóltunk egymáshoz, Dan nagy csalódás volt az életemben hiszen azt hittem majd jó barátok leszünk...de elrontotta mikor elhitette Robinnal hogy mi szerelmesek vagyunk.

Megáltunk egy ablaknál, egy pillanatig még a szavakat kereste aztán ki adta magából ami a szívét nyomta.

- Sajnálom, hogy megcsókoltalak és hogy kellemetleséget okoztam neked - mondta őszintén

Nagy megbánást láttam az arcán, éreztem hogy a szívem kezd felolvadni...

- Nem tudom mit mondjak Dan, nagyon megbántottál és Robin......

- Ne agódj, Robinnak elmondtam a teljes igazságot már bánja hogy nem hitt neked - mondta lehajott fejjel

Meglepődtem az elöbbi szavain, hát Robin azért volt olyan....

- Ő már nem harakszik rám ha lehet ezt így mondani, de kérlek bocsáss meg te is nekem - szólt könyörgő hangon

- Rendben - mondtam őszintén

Erre felkapta a fejét és elmosolyodot

- Mit mondtál - kérdezte úgy mint aki nem halotta volna az elöbbi szavamat

- Megbocsáltok hiszen sosem szerettem haragudni senkire és nem is tudnék - mondtam komolyan

Pár percig csak egymást néztük, de az ő szemében több volt barátságnál.....

- Köszönöm - bólintott

- De szeretném ha még valamit hallanál tőlem, vagyis igazából a szívemből - mondta és láttam rajta hogy elpirul

- Mond csak - bíztattam

- Tudnod kell hogy szerelmes vagyok beléd és szeretném ha döntenél köztem és Robin között - mondta felemelt fejjel

Nem lepődtem meg a vallómásán, de azon hogy válasszak közte és Robin között

A szívem persze már tudta hogy kit választ hiszen elkellett döntenem ki hiányozna és ki nélkül nem tudnék élni....

- Én sajnálom Dan - kezdtem bele

- De én nem tudlak másként tekinteni rád mint egy barátra, tudod jól hogy Robin életem szerelme és ez mindig is így lesz - mondtam

- Tudtam hogy így fogsz dönteni -mondta szomorú szemekkel

- Hát akkor köszönöm, hogy megbocsáltottál és remélem egyszer még jó barátok leszünk - köszönt el és már fordult hogy elmennyen

- Várj Dan - kaptam utána

- Énis remélem és ha valami baj van csak szólj - odamentem és megöltem, ő szorosan körbefont és a fülembe suttogot

- Köszönöm - mondta és mosolyra húzta a száját

Erre énis elmosolyodtam és adtam egy puszit az arcára, mikor már láttam hogy elfordul a sarkon éreztem hogy fáj hogy szenvedést okozok neki de nem tudtam rá máshogy nézni

Remélem megtalálja azt a nőt aki igazán boldoggá tudja tenni, és talán még az esküvőre is meghív.....bolond vagyok milyen esküvő, tiztára megőrültem....- nevettem fel magamba

- Biztos megtalálja élete értelmét - szólt egy kellemes hang

Erre gyorsan oda kaptam a fejem és megfordultam

Robin ott állt a sötét lépcső alján és engem nézett, kezeit keresztbe tette

- Halgatóztál - kérdeztem felvont szemöldökkel

- Az én várom, azt csinálok amit akarok - szólt magabiztosan

- Hehe, azt hiszed te bolond kakas - mondtam neki nevetve és odasétáltam hozzá

- Nem hiszem, tudom - mondta sötéten és már elis kapta a karom és nekinyomott a lépcső faljához

- Ohh - suttogtam

A testünk szorosan egymáshoz tapadt, nekem pedig megint tűzelt a testem ha csak az elöbbi kis játékunkra gondolok..

- Ohh - utánzott és már csókolt is

Nem csak az ajkaimat hanem az arcom minden szegletét végig csókolta, én pedig csak élveztem és közben pedig mosolyogtam

- Robin, mond te megtaláltad már az életed értelmét - kérdeztem, mire abba hagyta a csókolgatást és mélyen a szemembe nézett

- Igen

- Mondjuk már rég vadásztunk - mondta és elkezdett nevetni

- Te szemét - mondtam és elkezdtem ütögetni de ő csak lefogott és tovább nevetett

- Nem a vadászatra gondoltam - mondtam

- Ühhüm, ühhüm - köhögött fel valaki mögöttünk

Megfordultunk és Loveday állt velünk szemben

- Zavarok - kérdezte viccesen

- Dehogy nővérkém te soha - lépett el tőlem Robin

- Akkor jó, gyere Maria szerintem már jól esne neked egy fürdő - mondta kedvesen

- Ohhh tényleg - nevettem fel és lenéztem magamra

- Akkor gyere - adta a kezét

Én pedig örömmel elfogattam és mosolygva visszanéztem Robinra

- Ha végeztél beszélünk - mondta és rámkacsintott

- Ohh dejó - suttogtam becsukott szemmel és belemerültem a vízbe

- Ugye - nevetett fel Loveday és odadta a szivacsot

- Maria én, mi annyira aggódtunk éreted - mondta szomorúan és oda ült mellém egy szélre

Erre abbahagytam a mosakodást és rá emeltem a tekintetemet, bűntudatom volt amiért ekkora galibát csináltam

- És bocsánatot szeretnék kérni amiért ilyen sok fájdalmat okoztam nektek - mondta és lehajtottam a fejem

- Maria, Maria ne kérj bocsánatot én tudom milyen fontos neked Holdfölde és hogy mennyire szereted, hiszen nekem is ugyan olyan fontos mint neked és ne feled énis voltam már a helyedben - mondta és felemelte az államat

- Köszönöm - mondtam nagy örömmel a szívemben

- Te idetartozol hozzánk és Robin hozz - mondta és mélyen rám nézett

- Robinhoz..... - suttogtam

- Annyira agódott miattad hogy azt elsem tudod hinni - mondta kedvesen

- Tényleg - kérdeztem kiváncsian és közelebb húzodtam Lovedayhoz

- Igen-igen - mondta őszintén

- Teljesen ki volt készülve, alig evett és aludt naphosszat az erdőt járta és téged keresett

- Mostmár vágre elhiszed hogy szeret - kérdezte

A szívem örömében táncot járt, annyira boldognak éreztem magam hogy azt leírni nem lehet...

- Igen - mondtam és felcsillant a szemem

- És a többeik - kérdeztem

Addig beszélgettünk míg kinem hült a víz, ekkor kiszáltam és Loveday beterített egy hatalmas meleg ruhával

- Na gyere, keresünk neked valami szép ruhát nehogy Miss Heliotrope csúnyán nézett - mondta nevetve

Miközben Loveday elkezdett segíteni az öltözködésben eszembe jutott egy fontos dolog...

- Mond csak Loveday, mikor lesz az esküvőtök Benjamin bácsival - kérdeztem és megnéztem magam a tükörbe

- A hónap végére terveztük - mondta és szalagokat tett a hajamba

- Micsoda - kiáltottam fel

- Hiszen az már csak két hét - mondtam döbbenetes arccal és megpördültem

- Tudom, ezért szeretném ha segítenél - mondta és visszafordított mosolyal az arcán

- És a gyerekek

- Őket mikorra tervezitek - kérdeztem

- Hát már nem kell tervezni - mondta és elfordult

Elösször nem értettem de aztán leesett a tantusz, Loveday Terhes......

- Loveday te terhes vagy - futottam oda hozzá és megöleltem

- Shhh - csitított le

- Még csak te tudod - mondta

- De hát ez fantasztikus, annyira boldog vagyok - mondtam és elkezdtem forogni a szoba közepén

- Maria, elfogsz szédülni - mondta és lefogott

Ekkor valaki kopogott és egy barna hajú nő lépett be rajta....

Kicsit rövid lett :) bocsi (L)

By