Bezárás!

Sajnálom de ha nem írtok nem tudom mit gondoltok...befogom zárni az oldalt :(
Szomorú hogy ennyien fel jártok és nem tudtuk egy pár sort írni hogy milyen volt...
Kérlek titeket kommenteljetek, köszönöm hogy ilyen sokan olvassátok
Sok pusziii <3

Problémák

23. fejezet

  Reggel kopogásra ébredtem, fáradtan nyitottam ki a szemem és ültem fel.

Meglepődve vettem észre hogy milyen sötét van, az ablak felé fordultam, a függöny nem volt elhúzva, ahogy fel akartam állni de éreztem hogy lecsúszik rólam a takaró..

Meztelen voltam mint az elmúlt hetekben minden reggel, a testem bizserget a sok érintéstől..a sok csóktól

Három hete annak hogy itt vagyok Robinnál, és boldogabb vagyok mint valaha, az ágy széléré másztam és kinéztem az ablakon..esett az eső, a tájra sötétség terült

- Gyönyörű vagy - szólt egy mély hang 

Megfordultam és hirtelen azt hittem ott esek össze, Dan állt az ajtóban és engem nézett, még szerencse hogy előbb magamra húztam a takarót..

- Mit akarsz itt - kérdeztem haragosan

- Ne haragudj, Robint kerestem...de jobbat találtam helyette - mondta és engem bámult még mindig

- Ne kezd el megint Dan, menj el - mondtam szaggatottan 

Reszkettem, féltem hogy Robin itt találja és akkor biztos megöli.

- Már megyek, bocsáss meg - hátrált kifele, de az ajtóból még visszaszólt 

- Még mindig szeretlek..-mondta halkan de én mégis értettem minden szavát 

- Haaaaaaaaaa - kiáltott fel Hanna és majdnem arrébb lökve előre futott

Én csak a szememet forgattam erre és utána mentem 

- Na mi az - néztem lefelé, mivel Hanna a nagy sárba térdepelt

Ha Miss Heliotrope látna..eső után tiszta sár volt az egész erdő, de muszáj volt kicsit ki szellőztetnem a fejem ezért megkértem azt az egy embert hogy aki ha úgy mondjuk imád a sárban "heverészni" 

- Ezt nézd meg hercegnő, gyönyörű - nyíltak nagyra Hanna nagy barna szemei aki kicsit odébb guggolt hogy én is lássam

Egy gyönyörű apró csepp virág kezdett nyílni a bokrok alján, ilyen zord időben ez volt az erdő gyémántja.

Hanna leakarta tépni de meg állítottam a kezemmel..

- Ne, ebben az erdőbe ez az egy ami szép..

- Még mindig nem vagy ide való Maria - hallottam meg egy ismerős hangot

Hátra néztünk Hannával és Robint láttuk a csapatával

Először nem is fogtam fel mint mondott mikor a szemébe néztem akkor kezdett feltörni a szívemben az amit mondott

Fel emelkedtem a földről és közelebb mentem hozzá...úgy éreztem most mintha semmi nem kötne ide mintha közöttük csak egy idegen lennék és ezt éreztem Robinál is...

- Hát ezt gondolod - kérdeztem tőle közben pedig a sírás kerülgetett

- Igen ezt, még mindig nem fogadod el ezt a erdőt még mindig nem érzed a tiednek - mondta és elfordult

- Lehet így van - dadogtam

- Menjetek haza - szólt Armand

- De.. - kezdtem volna bele 

- Most - szólt erőteljesen Robin és elindultak az erdő sűrűjében

Lassan és csendesen sétáltunk vissza a várba Hannával, egyikőnk sem tudott megszólalni ezek után, mikor beértünk Hannának intették hogy az anyja már várja.

- Mennem kell Maria sajnálom, beszélünk még - ölelt át 

- Rendben szia - mondtam neki hamar és felmentem a Robin szobájába 

Mikor becsuktam a fa ajtót hamar össze rogytam előtte..a torkom szorított oda kaptam a könnyeim pedig egyből kicsordultak.

Rég történt ilyen mióta eljöttem Holdszállásról azóta ez az első alkalom hogy sírok, úgy éreztem Robin szavai meg fojtanak

- Még mindig nem vagy ide való Maria.... - csengett fel számtalanszor ez a mondat a fülembe

Órák hosszat vártam Robinra, az ablaknál álltam és néztem kifelé hátha feltűnik de az erdő üres és csendes volt.

Mikor kinyitottam a szemem egy fekete cipőt láttam magam előtt ahogy egyre jobban tisztult a kép felnéztem és Robin fekete szemeivel találtam magam szembe

Nem volt erőm megszólalni így vissza hajtottam a fejem a térdemre, hallottam hogy Robin a földre dobja a csizmáját és még valamit motoszkál. 

Közelebb jött éreztem jellegzetes és férfias illatát, felemelte az arcom és a szemembe nézett

A gyertya fényénél jók kivehetőek voltak az arc fonásaink, tudtam hogy lát mindet a sírásomat az érzéseimet.

- Hol voltál - kérdeztem halkan

- Gyere fürdeni - mondta ő is halkan de határozottan 

Nem volt kedvem kérdezősködni, tudtam úgy sem mond el semmit sem, felvett és bevitt..

Elég rövidke bocsi :( 15 komi után lesz friss, kellenek a visszajelzések <3 

Tudom, egy szál nyomorult kis romantikus történelmi regény nem váltja meg a világot. De az csodás volna, ha pár embert olvasás közben olyan boldoggá tenne, mint engem írás közben.....

                          Hamarosan friss 

FRISS

Megérkezett az első feji a Hermione-Draco fanfic oldalamra
http://titkosviszony94.blogspot.com/

Nem tudom mikor lesz friss itt, amint lesz időm

Puszi mindenkinek

Új blog Áfonyámmal:)

Sziasztok:D

Új blog

http://eperke-afonya-nanabestforever.blogspot.com/

Drága áfonnyámmal egy nagyon király blogot készítettünk nektek

Nézzetek be, létszíves:)

Köszönjük

Nem tom mikor lesz friss nálam, mert nagyon össze jöttek a dolgok a fejem fölött, bocsássatok meg:(

Probálok írni, ahogy tudok

Millió puszi

(L)(L)

Új Blog

Sziasztok :)

Na itt egy újabb blog :D

Nem mondok semmit legyen meglepetés, nézzetek be kérlek :)

Jövő héten várható a 1. feji

Millió puszi nektek

Szeretlek titeket

♥♥♥♥♥♥♥♥

http://titkosviszony94.blogspot.com/

Te, én..... mi

"Hűs selymet borít ránk az éj sötétje
titkon, ha jő... ma csókra szomjazom...
Száraz virág illata, s kardamom
árad felénk, míg oldja köntösét le.

Vágytól remegő szívem hajt ölébe;
ezer becéző szóval ajkamon
bíbor, s arany párnákon hallgatom,
forró testtel bűvkört vonva köréje.

Szerelme heve mézes altató,
tikkadt légzése istenek zenéje.
- Már menned kell? - lebben a tüllháló,

s alakját fedi tamariszkusz kékje,
fodrozódik a lótuszvirágos tó,
ahogy úszik; arcán mennyei béke."



Sziasztok :)

Itt vagyok és meghoztam a 22. fejezetet rem örültök :)

Kérlek titeket nézzetek be  két újabb Holdhercegnős blogra

 Forbidden Rose ♥

 http://www.forbiddenrose-blackstar.blogspot.com/

Lilla ♥

http://lilla-holdherceg.blogspot.com/

Ezt a részt nektek ajánlom

És a másik kérlek titeket nézzetek be a másik blogomra és ha tetszik írjatok véleményt mert nem tom mit gondoltok, van tíz követőm és abból 2-3 ha írnak

Előre is köszönöm:)

És most gyerünk drágáim olvasni

Millió puszi

♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

22.fejezet

Vasmarokkal szorította a csuklóm az én szemem pedig olyan gyűlölettel volt tele mint még soha, sosem hittem volna hogy valaha valakire majd így fogok nézni.

- Eresszen - suttogtam jég hideg hangon

- Most jól figyelj ide csillagom, azt fogod tenni amit én mondok vagy elveszíted azokat akiket szeretsz

- Ezt a dumát már egyszer halottam valakitől azt hiszi most pont magától fogok megijedni - kérdeztem és gúnyos mosoly jelent meg a szám sarkába

- Jobban tennéd ha félnél - mondta gúnyosan

Erősen kirántottam a kezem a szorításából és ajtóhoz sétáltam

- Olyan kis bolond vagy, de sebaj majd megtudod - mondta nevetve és maga elé nézett

- Az igaz szerelem nem szül gyűlöletet, úgy látszik a magáé nem volt az - mondtam suttogva de ő minden szavamat meghalotta és pillanatok alatt felém fordult

- Mit tudsz te erről - kérdezte hidegen

- Többett mint az hinné - mondtam neki sajnálkozóan és hangosan becsaptam magam mögött az ajtót

Gyorsan és sietve vágtattam a de Noir várba, mindent félre lökve jöttem el Holdszállásról és csak Didweednek szóltam oda sietve hogy ma már ne számítsanak rám

Fort bennem a düh azt hittem hogy Felix halálával végre egyenesbe jöttek a dolgok de most megjelent Annabella és tönkre akarja tenni az életem....vagyis nem csak az enyémet

Mikor leszáltam a lóról eszembe jutott Loveday hiszen ő gyermeket vár én meg csak úgy ott hagytam.....hirtelen bűntudatot éreztem hogy csak úgy ott hagytam mindent és eljöttem

Ebben a pillanatban tudatosult bennem hogy ők a mindeneim és nem tudnék nélkülük élni....

- Miss Merryweather - szólt valaki

Megfordultam és egy szolgálóval találtam magam szembe, kicsike és harmincas éveimben járó férfi volt

- Öhh elénézést, Robinhoz jöttem - adtam át a lovam egy fiúnak

- Erre tessék - hajolt meg és bevezetett a várba

Ahogy végig mentünk a vár falai mellett melegség töltött el......én ide tartozom Robinhoz

A testem a szívem és a lelkem örökkön örökké az övé - mosolyogtam magamba

A kicsike férfi egy koszos fa ajtóhoz vezetett, kérdően ránéztem

- Tessék csak - nyitotta ki elöttem az ajtót és mire feleszméltem volna már beis csukta

Egy kicsike de mégis tágas és meleg helyiségbe léptem be, két oldalon poros könyvek sorakoztak amiket már elég régóta nem nyithatta ki senkisem

Alig pár gyertya égett amik egy kis asztalt világítottak meg a fényükkel, nem láttam senkitsem

Vajon mért idevezetett mikor Robin itt sincs.......

Közelebb léptem a kis asztalhoz és megéritettem a poros könyveket, hirtelen úgy éreztem valaki figyel így hátrafordultam

Robin egy sötét sarokban állt és engem pásztázott a sötét tekintetével....

- Mit keresel itt ilyen későn Maria - kérdezte

Éreztem a torkomba dobogó szívemet

- Hozzád jöttem, talán baj - mondtam kissé rekedten hangon, megkerültem az asztalt és leültem a székre

- Kicsit késő van már hogy ilyenkor látogass meg- kérdezte és kilépett a sötét sarokból

Végig pásztáztam a szemeimet rajta, fehér ing volt rajta amin a felső gombok nem voltak begombolva.....

Finoman kilehetett venni hogy az ing alatt egy erős és izmos test lakozik, közben lejjebb haladtam... fekete nadrág és bőr csizma volt rajta

- Mi bajod van - kérdeztem felemelt fejjel

- Otthon tudják hogy eljöttél - közelebb jött és ráült az asztalra

- Nem kell róla beszámolnom senkinek sem hogy hova megyek - mondtam és feltettem a lábamat az asztalra

Robin erre végig mért és felhúzta a szemöldökét.....mivel a lovagló ruhámban voltam jobban kivehetőek voltak a testem eggyes részei

- Tévedsz hercegnő - suttogot és sötéten rám nézett

- Azt mondod - húztam mosolyra a számat

- Menj haza - mondta higgadtam és az eggyik polchoz lépett

Nem akartam hinni a fülemnek......

- Micsoda - ugrottam fel hirtelen és hamar elébe kerültem

- Halottad amit mondtam, menj

Nem fordult felém csak a kezében tartott könyvet olvasta, én pedig csak álltam egyhelyben...

- Menj a fenébe - mondtam idegesen és kivertem a kezéből a könyvet

Elakartam indulni de egy erős kar vissza rántott

- Eressz - suttogtam és ki akartam rángatni a kezem a szorításából

- Mi ütött beléd mond, a szemedben gyűlölet lángja készül feltörni

- Semmi közöd hozzá és most eressz, jobb lett volna ha otthon maradok és közelebb kerülök Annabella fiához - ejtettem ki a számon és egyből meg is bántam

Robin szeme szikrákat szórt és már csak a hátamnak csapodó falat éreztem

- Megne probáld - suttogta a fülembe és megmarkolta a fenekemet és vészesen közel húzott magához

- Mért mi lessz - játszottam a tűzzel, de élveztem a szemében látszodó féltékenységet

- Maria - szólt nyomatékosan és betapasztotta az ajkaimat a szájával

Szenvedélyesen csókoltuk egymást és egyből elöntött minket a jól megszokott forróság

Robin ott érintett ahol csak tudott, erősen símitott végig a testemen és minden eggyes résznél sóhajok törtek fel bennem....erre vágytam

Hirtelen már nem éreztem a lábam alatt a talajt mert Robin felemelt és az asztalra ültetett minden könyvet lesodorva onann

Sietve téptem le róla az inget hogy végre végig simítsak a testén.....ő sem vacilált sokat, hamar levette rólam a felső anyagot és elkezdte forró csókokkal beteríteni a mellemet

- Robin.... - nyögtem fel

Mesztelen testünk forrón tapadt egymáshoz és már csak arra vágytam hogy Robint magamban érezhessem...

De csak húzta az időt hogy még jobban felizguljunk mindketten és csodálatos legyen a beteljesülés pillanata

Mikor a legérzékenyebb pontom ért kéjesen felnyögtem és hátra vetettem a fejemet....felnézett és pár másodpercig izzó tekintettel néztük egymást

Aztán erősen belém hatolt és éreztem az egész testemben átjáró bizsergést....alig tudtam féken tartani magam a körmeim végig szánták a hátát miközben egyre jobban gyorsított a tempón

Néhány hangos sóhajaimat csókokkal némította le....hiszen bárki bejöhetett volna és ilyen helyzetben itt találni minket miközben szenvedélyesen szeretkezünk....

Egyszerre értünk fel a csúcsra és hangos szavak hagyták el az ajkunkat, rádöltem a melkasára és probáltam visszatérni, még mindig az elöbbiek hatása alatt voltam

Robin elszakadt tőlem és felvette a földön heverő ingjét és finoman rám adta, aztán hirtelen a karjaiba kapott és a szobájába vitt

Ottsem hanyagoltuk el egymást, és folytattuk egymás kényesztetését...

- Azért mégis csak jobb hogy itt maradtam nem - kérdeztem vigyorogva miközben Robin hátának dőlve feküdtem

- Hát, nem is tudom - nevetett fel

- Mivan - fordultam meg és elkezdtem ütögetni a mellkasát

Erre ő csak nevetett és a nyenge kis ütéseimet egy kézzel kivédte

- Imádom mikor ilyen kis harcias vagy - símitott végig a hajamon

- Hmmm - csókolta végig a nyakamat

- Gyere - suttogta, megemelt és magába ültetett mire felnyögtem

 Szeretlek Robin de Noir..........

 Szeretlek Maria Merryweather   - Suttogtuk mindketten magunkban egymást tudta nélkül

Kicsit rövid lett bocsi

By